Vízipipa működési elve

1. A levegő a szén mellett haladva fel forrósodik, közel 200-400 Celsius fokra.
2. Az alufólia / széntartó konzol lyukai között áthaladva a kerámiába jut, az előzőleg elért hőmérsékleten.
3. A vízipipa dohány darabok között áthaladva felmelegíti a dohányt és a melaszt, s ettől füstöt áraszt miközben ég. Ilyenkor jön ki az íz is. Füst egy része és a nikotin teljes mennyisége a dohány leveléből származik, míg a füst másik része és az íz pedig a melaszból.
4. A vízipipa testében haladva kezd lehűlni, a fém test átveszi a hőt. A test maga nem szokott felhevülni, mivel a belsejében egy fém cső van és ez nem ér hozzá az test oldalához, így csak a belső cső melegszik fel.
5. A vízbe kerülve kémia és fizikai reakciók sora játszódik le és tovább hűl a füst. Lényegében a nikotint csekély módon katalizálja, a káros anyagok nagy részét pedig megszűri a víz.
6. A szívócsőbe kerülve még picivel csökken a hőmérséklete és a maradék szennyeződések egy része is lerakódik, fenn akad a cső érdes belső falán.
7. (Füst szűrős szipka) A szűrő további szennyeződéseket, anyagokat fog meg. Sajnos esetenként előfordul, hogy az íz erejéből vesztünk picit, bár nem mindegyik dohánynál figyelhető meg.
8. Szánkba bejutva z ízlelő bimbókhoz kapcsolódnak a megfelelő íz anyagok s érezzük az adott ízt, pont mint az ételeknél. Csak itt kevésbé erős az íz.

Amikor megszívjuk a pipát:

1. Mikor elkezdjük szívni a pipát vagy akár csak levegőt veszünk, a tüdőnk kitágul s így vákuum keletkezik. Ez az erő szívja, mozgatja be a levegőt / füstöt a tüdőnkbe.
2. A szívás következtében először a szívókában, csőben keletkezik vákuum, majd az üveg tartályban.
3. A vákuum ereje leszívja a levegőt a pipa testéből a csőbe, s így a testben jön létre így ez az erő.
4. A testben lévő vákuum a kerámiából leszívja levegőt, mely a szén mellett az alufólián át jut be.